Weöres Sándor

TAVASZVÁRÓK

Megládd, megint futunk a berken át,
               feledve tél jegét.
A záros kert-ajtón s a kerten át,
               ha felszikkadt a rét.
Most hűs estére hűsebb éjszakát
               borít fehér sötét.
De majd megint futunk a berken át
s fogjuk köröskörűl az almafát,
              feledve tél jegét,
              ha felszikkadt a rét.

Weöres Sándor

VERSEK ILLÉS ÁRPÁD FESTMÉNYEIRŐL

'Az ismeretlenből érkezett vendég ünneplő ruhában'

Az álom : lepke.
S ez álmon-túli lepke,
amílyet az álom álmodik
és nem az álmodó.
Ha tetszik, ereszd be,
ámbár a semmiben örömest lakik.

(http://weores-illes.oszk.hu/weores-sandor-versei-illes-arpad-festmenyeire)